Mellplasztika

A női mell egyszerre a nőiesség és az anyaság szimbóluma, így szexuális és esztétikai jelentéssel is bír. Az ideális mellforma és mellnagyság meghatározása nagyon nehéz. Ezt befolyásolja a kor, amelyben élünk ill. a szociális és kulturális háttér. A női kebel az esztendők során folyamatosan változik. Más az alakja és felépítése a nemi érés idején, más húsz vagy harminc év körül, illetve a klimax után.
A melleket fedő bőr rugalmassága egészséges életmóddal tovább megőrizhető. Minden, ami a női szépséget egyébként is károsítja: a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás, a forró fürdők, a túlzásba vitt napozás és szolárium a bőr rugalmasságát csökkenti, így az emlők megereszkedését okozhatja. Az úszás - mivel fejleszti a hát- és a mellizmokat - jótékony hatású a mellek formájára nézve. Fogyókúra idején a zsírszövet testszerte kevesebb lesz, így az emlőben is. Nagyobb mérvű fogyás esetén az emlő állománya jelentősen csökken és formája előnytelenül változik. Különösen fontos ilyenkor a mell bőrének ápolása és a melltartó viselése.

Kislányoknál a mellek a 10. életév után kezdenek fejlődni. Először a bimbóudvar emelkedik elő a bimbóval együtt, majd a mell is nagyobbodni kezd. Később a bimbóudvar belesimul a mell szintjébe. A felnőttkorra jellemző, érett forma két-három év alatt alakul ki. A mellek fejlődése gyakran nem egyszerre történik és a fejlődés végén méretkülönbség is lehet köztük.

Az emlők a mellkason elöl helyezkednek el. A mellkas domborúsága miatt a két mell tengelye oldalra kitér. Olyan izmok nincsenek, amelyek meggátolhatnák a keblek megereszkedését. Tornával egyedül az emlő alatti izmok fejleszthetők. A bőr és a kötőszövetes szalagok megnyúlásátA mell anatómiai felépítése egyedül melltartó viselésével lehet lassítani.
A mell felső fele lankásabb, az alsó pólus  gömbölydedebb. A mellen középen helyezkedik el a bimbóudvar és a mellbimbó.  A mellek méretét, alakját és feszességét a benne változó mennyiségben jelenlévő mirigy-, zsír- és kötőszövet határozza meg. E három alkotóelem aránya ad egyéni megjelenést a női kebleknek. A női mellek soha nem egyformák, méretük kisebb – nagyobb mértékben különbözik egymástól. A méretkülönbséget a hízás vagy a szoptatás jelentősen fokozhatja. Az emlőnek saját izomzata nincs. Alakját és elhelyezkedését a bőr és a kötőszöveti állomány biztosítja. A melleket rugalmatlan kötőszöveti rostok hálózzák át, melyek a kor előrehaladtával kitágulnak. A mellek a gravitáció hatására megsüllyednek. Ezt megelőzni melltartóval lehet, amelynek viselése a serdülőkor végétől ajánlott. Melltartót úgy kell választani, hogy alkalmazkodjék a mellek nagyságához és formájához. Legyen kényelmes, de nem szoros és tartsa a melleket. Különösen fontos a melltartó viselése sportolás közben, terhesség, szoptatás, menstruáció és fogyókúra alatt.
Az emlőmirigyek működése a serdülőkortól a változókorig hormonális befolyás alatt áll. A nemi hormonok szintjének csökkenése kiesése okozza a mell mirigyeinek és zsírszövetének sorvadását a klimaktérium után.  A zsírszövet mennyisége az életkor előrehaladtával a mirigyek rovására növekszik.

A terhesség és a szoptatás alatt az emlők mérete jelentősen növekedhet a mirigyállomány erőteljes duzzadása miatt. A mellek gyors növekedését a bőr sokszor nem tudja követni, felületén csíkok keletkezhetnek. A szoptatás befejezése után a mell szerkezete átalakul. A mirigyállomány kevesebb lesz, helyét zsírszövet foglalja el. Ezek a változások teljesen egyéniek és a két mell esetén sem mindig egyformák. A mellek állagának megőrzésében segíthet a speciális szoptatós–melltartó viselése és a mell bőrének ápolása speciális krémekkel.

A mell önvizsgálatát közvetlenül a menstruáció után célszerű elvégezni. A menstruáció alatt és utána néhány napig a két fő hormonfajta ( az ösztrogén és a progeszteron ) vérszintje alacsony, így a mellek duzzanata megszűnik, a mirigyek összehúzódnak.
 

Ez az időpont a legalkalmasabb a mellek önvizsgálatára, mivel ilyenkor az emlők jól áttapinthatóak, nem érzékenyek. Minden hónapban a ciklus ezen szakaszában végezzük el az önvizsgálatot. A vizsgálat megtekintésből és tapintásból áll.
 

A fizikális vizsgálaton túl kortól függően szükség lehet egyéb – képalkotó   vizsgálatokra is. 45 éves kor felett kétévente szükséges mammográfiás szűrővizsgálaton részt venni. A mammográfia diagnosztikus biztonsága 40 éves kor után a legoptimálisabb, mivel ekkor az emlőkben már több a zsírszövet, mint az egyéb összetevők. A zsírszövet kisebb sugárelnyelése miatt javul az ép és kóros képletek elkülönítésének biztonsága. Fiatalabb nőknél ( 30 év alatt ) a mammográfia diagnosztikus értéke korlátozott. Ilyenkor az emlő állománya mirigyekben dúsabb. Ebben az életkorban UH-ot szoktunk végezni.